Népek Történelme
A STONAWSKIAK TÖRTÉNELME
A letelepedés
Az 1100-1200-as években a szláv járásokban lévő scholz-törzsek különváltak a vándorlás idején. Végül Finnország területén telepedtek le. 1278-ban a Scholz család 37%-a elindult, hogy felfedezze a hozzájuk tartozó szlávokat. 1305-ben telepedtek le a mai Csehország területén. Ahol ők voltak, senki- és semmi nem volt. Itt éldegéltek, míg a cseh hatóság meg nem találta őket. Nevet változtattak Scholz-ról Stona-ra.
A Cseh Köztársaság kincse, Stonava
Ezek után ahol éltek, várost alapítottak 1388-ban, Stoena néven. Ez a város olyan sikeres egyéni politikával rendelkezett, hogy több ország is szerette volna megszerezni. A Cseh Köztársaság ezt a kincset őrizte, és védte, vele együtt a Stonákat is. Ezek után 1432-ben Jiři Stona király, Stoena élén álló uralkodó névváltoztatást hajtott végre, Stoena városát Stonawa névre változtatta (w-vel írva az első “v”-t). A Cseh Köztársaság sajnos csak 1526-ig tudta védeni teljes erőjében, hiszen 1526-ban a Habsburg Birodalom szerezte meg, mert nekik is tetszett ez a város, és az, hogy ebben a világban ez volt az egyetlen egy egyéni politikával rendelkező város. 1527-ben a Stona építészek húztak fel egy politikai parlament-várat az ott élő civilek érdekében Zámek Frystat néven. Ezt védték és őrizték, teljesen nyugalmas, és támogatott életet éltek. 1632 körül Karol Stona király, Stonawa akkori uralkodó a német vezetőség kérésére „Steinau” –ra változtatta a város nevét a némesítés kedvéért. Az 1848-as forradalom után a város az Osztrák-Magyar Monarchia jutalma lett, aminek nagyon örült a kormány.
Stonava Csehország térképén
Frystat ostroma a Vörös Hadsereg által
1943-ban a Vörös Szovjet Hadsereg kérést küldött Maria Stona királynőnek, melyben az állt, hogy a várukat a szovjetek fogják uralni, illetve a Steinau-i politikai élet megszűnik, és kommunista város lesz. Maria Stona válaszlevelét Moszkvában, 2008-ban találták meg, melyben ez állt:
„Kedves Sztálin!
Kommunista disznóknak nem adunk semmit, nem méltóak egy 600 éves történelmet csak úgy megszüntetni.
Üdvözlettel: I. Maria Stona királynő.”
Sztálin reakciója az volt, hogy megrohamozta Steinau-t. Ezt a hírt hallván a magyar katonák üzentek a Stonáknak, hogy jobb ha menekülnek, hiszen a Vörös Hadsereg támadni készül rátok. A Stonák nagyrésze el is menekültek, Baszki falujában kötöttek ki, ami Lengyelország területén található. Megfigyelték, hogy a lengyelek végén „wski” áll (pl.: Lewandowski), így hogy elbújjanak teljesen, a lengyel hivatalban az összes Stona Stonawski-ra váltotta a nevét. Maria Stona ott maradt Steinau-ban, majd 1944-ben, egy robbanásba halt bele, mit a Vörös Hadsereg hajtott végre. Ezt a robbanást követően a Frystat romokban állt. Steinau városát a magyarok próbálták megvédeni, de a megvédés után háborúba hívta őket maga a Szovjetunió, majd pedig a Varsói Békeszerződés érvénybelépett. A magyarok kitűnő munkát végeztek, hiszen Steinau városát megvédték. Már nem élt ott egy Stona sem, de a magyarok elnevezték a falut „Stonava” névre, mert ők így ejtették az eredeti nevét a városnak. Paul Stonawski, Maria fia, Magyarországra menekült, Jozef testvérével együtt.
Maria Stona
A mai Stonawskiakról
A mai Magyarország területén 10 Stonawski él, nevükön: Benjamin, Tamás, Andrea, Ildikó, József, ifj. József, Csanád, Klára, Pál, és Éva Stonawski. 1985-ben körülbelül 200 Stonawski élt itt, és már csak Magyarországon voltak. Sokan visszaköltöztek Stonavába, kerekítve 110-en, illetve Lengyelországba körülbelül 80-an mentek. Majd később kiköltöztek páran a világ bármely pontjában. A Stonawskiak jelenleg az USA-ban, Angliában, Németországban, Finnországban, Lengyelországban, Csehországban (azon belül csak Stonavában), Svájcban, Ausztriában, és Magyarországon élnek. A TOP 3 Stonawski-lakta ország: 1. Csehország, 2. Lengyelország, 3. Németország. Összesen jelenleg 414 Stonawski él jelenleg.
A ma élő Stonawskiak Európa térképén (minél sötétebb a térkép színe, annál több Stonawski él ott. A szürke azt jelenti, hogy egy Stonawski sem él ott).
Zászlajuk
1305-1944-ig: 
1944- :
Címerük
1305-1944-ig: 
1944- :
Források:
-Wikipédia
-Forbears
-MyHeritage